2pac amolyan példakép féléje, amikor kiszabadult a börtönböl Makavelinek hivatta magát

Niccoló Macchiavelli(1469-1527)

Machiavelli politikai és filozófiai pályafutásának megvilágításához nélkülözhetetlen a korabeli Itália és Firenze politikai viszonyainak bemutatása. A XV-XVI.sz-ban Franciaország és Spanyolország egyaránt arra törekedett, hogy kiterjessze hatalmát Itáliára: a francia uralkodó (XII. Lajos) 1499-ben elfoglalja Milánót, de ezt a pápa, II.Gyula sem nézi jó szemmel, hiszen Toscanától nyugatra és északra lévõ területeket szeretné megszerezni. Céljai elérése érdekében a pápa franciaellenes ligát hoz létre, s Spanyolország támogatását is igénybe veszi. Eközben Firenzében -Machiavelli szülõvárosában- négy éves kormányzás után (1494-1498) Savonarolát, a fanatikus dominikánus szerzetest eretnekség vétke miatt megégették, s így bontakozhatott ki az a firenzei köztársaság, melynek egyik vezetõ kormánytisztviselõjévé - a 2. kancellária vezetõjévé- Machiavellit választották. Az idõközben Firenzét elhagyni kényszerülõ Mediciek, hogy visszaszerezzék maguknak a várost, a pápa oldalára álltak, s amikor 1512-ben a város elesett, õk is visszatértek, majd néhány hónap múlva magukhoz ragadták a hatalmat. Emiatt Machiavellinek is le kellett mondania a hivataláról, s egy évig megtiltották neki, hogy elhaggya a várost. Egy a Mediciek ellen irányuló összeesküvés leleplezésekor Machiavellit is vád alá helyezték, majd megkínozták, de a végsõ ítéletet elkerülte, mert II.Gyula halálával X.Leó néven Giovanni Medicit választották pápává, s ennek örömére amnesztiát hirdetett. így szabadult ki Machiavelli is, aki ezt követõen politikai szerepet már nem vállalhatott, sõt vidéki birtokára kényszerült, ahol elméleti tevékenységbe kezdett. 1513 karácsonyán befejezte a nevéhez legszorosabban kötõdõ mûvet, A fejedelmet. Egyéb mûvei még: Firenze története, Beszélgetések Titus Livius elsõ tíz könyvérõl, A háború mûvészete